Ha szabadon akarnám fordítani, talán az ‘otthon színpadiasítás’ lenne a legkifejezőbb rá. A gyakorlatban a lakás eladásra és/vagy bérbe adásra felkészítését jelenti. Ilyenkor a lakást olyan formában öltöztetem fel, hogy az minimális ráfordítással látványosabb és értékesebb (eladhatóbb) képet tükrözzön. Mintha csak egy színpadot rendeznék be látványelemekkel…
Itt, egy kétszobás újpalotai lakást kellett bérbeadásra úgy felkészíteni, hogy inspirációt nyújtsak a leendő bérlőknek egy lehetséges berendezésre (hisz nem tudhattuk, hogy fiatal pár, egyetemisták, vagy netán egy család veszi majd ki gyerekkel). Olyannyira sikerült kedvet csinálni, hogy rákattintsanak a hirdetésre, hogy néhány héten belül jóval magasabb áron talált gazdára a lakás, mint ahogy azt a tulajok eredetileg tervezték!
A kivitelezésre igen kevés pénz volt, épphogy tisztasági festésre futotta. Így, otthonról hozott cuccokból és a lakásban lévő régi bútorok megtartásával alkottam új tereket. A retró bútorok stílusával harmonizáló, pár darab újonnan vett kiegészítővel végül fillérekből sikerült tökéletes harmóniát kialakítani.
Alaposan megvariáltam a régi bútordarabokat és összeraktam a szettet kicsit másképp. Ízlésesen felöltöztettem a teret az otthonról vitt és újonnan vásárolt kiegészítőkkel. És, tádááámmm!